Fekete Uborka 2009.03.12. 00:00

Zsuzsa

 

    Volt egyszer hogy, egy ilyen non-stop helyen melóztam. Bár az eredeti rendeltetése az ilyen helyeknek ugye, hogy vegyé parizert, meg sütőport, meg kotont, ha elfogyott, és mert az nagyon kell, főleg ha mindez hajnali fél háromkor villan be. Szóval érted Non-stop. Víg az élet az ilyen helyen, konkrét képet lehet kapni a "magyar valóság"-ról. Mindezt ingyen, főként ha te vagy az éjszakás. Én az voltam. Csak, hogy tudd, egy rögtönzött statisztika szerint, amit itt sikeredett megtapasztalnom: 10 emberből, aki betévedt - 8 cigizik - 6 iszik - 5 keményen is - 2 mégkeményebben (ezekből minimum 1 napi szinten vezet, tehát taxizik, vagy buszt vezet...kéket) - 0.5 láthatóan veri valamelyik közelebbi hozzátartozóját - 0.2 a testéből él (nem a veséjét árulgatja, de majdnem) és így tovább. Na, itt voltan kb. másfél hónapot. Nem mondom, hogy könnyes szemekkel gondolok vissza életem eme szakaszára, de aztse, hogy nem. Vannak azért kellemes emlékeim. Ilyen lesz Zsuzsa is. 

   Zsuzsáról annyit érdemes tudni, hogy nagyjából anyám korabeli, vagyis cirka 45±5 éves. Arcán látszódott, hogy tapasztalt egymást. Kétkezi meló, 20 év panel, egy gyerek felnevelve becsülettel, két kis Cherry reggel...négy, ha nehéz nap lesz, vágod?! Nem hiszem, hogy kevesebbet élt volna át, mint nagymuter, aki szűzen jött ki a világháborúból, pedig arra vonult 2. szovjet gyalogsági ezred. Nagyon kajoltam a nőt, nemcsak mert ha megjött reggel négykor, tudtam, már csak három nyüves órát kell kibekkelnem, jobb esetben, hanem mert nagy dumás is volt. Voltak sztorik a tarsolyában.

    Valahogy véletlen szóba keveredett a fiatalság meg ilyenek, mint ahogy az ugye lenni szokott egy idősebb és egy fiatalabb ember között. Próbáltam is az ördög ügyvédje szerepben tetszelegni, és védeni a többnyire erre érdemtelen társaságot. Hogya média, mega sok információ, és a hamisképek, megugyea példaképvesztés. Mindegy. Ezt frappánsan egy sztorival úgy torpedózta meg, mint Jani-bá a saját tarkóját hirtelen felindulásból kapáslövést imitálva egy lengőtekével (Izland - Magyarország 2 : 1, 1995.06.11).

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

    "Voltam én a Kultiplexben WC-s néni, meséltem már róla...na. Jó kis meló volt, szerettem is...hogy akkor miért hagytam ott?...Elég volt. Hát hallod?! Volt valami dramendbéz buli vagy ilyesmi, lényegtelen, csurig volt a hely a fiatalsággal. Ugye a dolgom az volt, hogy egész este egy felmosó vödörrel meg ronggyal strázsáltam, és lestem mikor melyik fajankó löki ki a másik kezéből a sört rá a harmadikra. Megazis a munkakörömbe tartozott, hogy a mellékhelységeket elfogadható szinten tartsam. Vég efelé volt mikor lépek be a férfi mosdóba, két srác van bent. Az egyik áll letolt gatyával, a másik meg szopja...dede, ez komoly. Mondom is: -Nah deee fiúúúk, miért kell ez? Na most ugyanolyan gyorsan húzzatok kifele, mintahogy a gatyádat felfelé, mert mindjárt kaptok két egyforma pofont... Igen, én ilyen kemény voltam, nem volt kecmec. Ez még semmi, végzek bent, lépek ki aztán látom egy párocska nagyban smárol fent lépcsőn. Nézem-nézem, csakhogy a srác az az volt, aki az imént bent oly nagy lelkesen furulyázott. Odamegyek, kérdem a kislányt: -Neharagudj kiscsillagom, de te régóta ismered ezt a fiút? -Nem, de olyan cuki srác és úgy szeretem. -Jólvan, akkor szeretgesd csak tovább! ...Dehogyis, érdekelt engem, látszott rajta hogy megérdemlik egymást.

 

süti beállítások módosítása